A felelősségvállalás azt jelenti, hogy valaki tudatosan vállalja a cselekedetei következményeit, és nem hárítja azokat másokra.
Ez magában foglalja a szükséges lépések megtételét a helyzetek megoldása érdekében.
Nyugat-Európa fejlett demokráciájú országaitól eltérően, a Kárpát-medencében ritka, mint a fehér holló, a politikai felelősségvállalás.
Stagnáló, vagy romló gazdasági helyzetben fokozódnak a társadalmi, politikai feszültségek és a nagy visszhangot, felháborodást kiváltó esetekben szükséges a körülmények teljeskörű feltárása, valamint a felelősségvállalás.
Ez az, ami nem szokott bekövetkezni az említett régióban, leginkább is az olyan autokrata rendszerekben, mint a magyarországi, pedig több esetben indokolt lenne.
Vitathatatlan Orbán Viktor felelőssége a pedofilsegítő államfői kegyelemben való részesítésében, illetve a gyülekezési törvény módosításában, mely szerint a gyermekvédelmi törvény előírásaira hivatkozva a budapesti Pride mintegy 200.000 résztvevője eljárás alá vonható.
Pilátus módjára hárítja a felelősséget: „Mindenkit tájékoztattunk, a jogszabályokat mindenki ismeri. A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga” – írta Orbán Viktor, a rendőrségre bízva a továbbiakat, mintha a hatóságoknak lenne mérlegelési joga, miután ő ex-ante nyilatkozott a Pride betiltásának időszerűségéről.
A szerbiai egyetemisták tavaly novemberben kezdtek tiltakozásba, azt követően, hogy leszakadt az újvidéki pályaudvar előtetője, tizenhat ember halálát okozva.
Sokan az elharapózó kormányzati korrupciót és az állami infrastrukturális kivitelezésekben tapasztalható hanyagságot okolták a tragédiáért, emiatt tömegtüntetések sorozata vette kezdetét, a szerb köztársasági elnök távozását és előrehozott választásokat követelve.
Felelősségvállalás helyett, Aleksandar Vučić elnök azt állítja, a tüntetők egy nemzetközi összeesküvés részesei, céljuk Szerbia lerombolása.
Romániában, ahol az elmúlt öt évben a jelenlegi kormánykoalíció minden alakulata, különböző felállásban ugyan, de volt már hatalmon, a túlköltekezés miatti egymásra mutogatás zajlik, felelősségvállalás helyett.
Így aztán érvényesül Murphy két törvényének kombinációja: „Ami rosszul kezdődik, még annál is rosszabbul fog végződni”, illetve „Nyomás alatt a dolgok tovább rosszabbodnak”.
Arról van szó, hogy a Bolojan kormány rossz ütemben és sorrendben kezdte el az elkerülhetetlen megszorító, deficitcsökkentő intézkedések bejelentését.
Egyrészt azt hitték, hogy alkalmazható a régi, Ceaușescu idejéből való trükk, mely szerint előbb egy nagyobb százalékú adónövelést jelentenek be, majd a tiltakozások hatására visszavesznek belőle, illetve csak pár hónapig alkalmazzák és az eredmény függvényében később döntenek.
Másrészt, ahelyett, hogy a teljes megszorító intézkedéscsomagot egyszerre jelentették volna be, tételesen kimutatva a várható költségcsökkentést, illetve bevételnövekedést, az érdemösztöndíjak korlátozásával, a kötelező tanítási óraszám emelésével, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés (CASS) a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra történő kiterjesztésével indítottak, mintha ezek lennének a legfontosabbak, nem pedig az állami költségvetés nagy fekete lyukainak betömködése, az állami részvénytársaságok igazgatótanácsi tagjai javadalmazásának megnyirbálása.
Figyelembe véve, hogy a kormány által már elfogadott, illetve belengetett sürgősségi kormányrendeletek bár a hivatalos közlönyben való megjelenést követően érvénybe lépnek, viszont szükséges a későbbi parlamenti jóváhagyás, ami a négypárti koalíció miatt várhatóan több kisebb-nagyobb módosítást, adott esetben elutasítást eredményezhet.
Addig kell ütni a vasat amíg meleg, tartja a közmondás, ezért véleményem szerint célravezetőbb lett volna a teljes deficitcsökkentő programcsomag parlamenti elfogadása a kormány felelőségvállalásával.
Ebben az esetben az ellenzék nyújthat be bizalmatlansági indítványt, viszont a szavazáskor „elválik a tüdő a májtól”, ugyanis a szokás szerint az ellenzéknek kell fele plusz egy igen szavazatot begyűjtenie.
A kormánykoalíció többségben levő honatyái jelen lesznek ugyan, biztosítva a szükséges kvórumot, de nem szavaznak, így közös a négy alakulat felelőssége, nem lesz egymásra mutogatás kudarc esetén.
Visszautasítás esetén bukik a kormány, más személy kap megbízatást kabinetalakításra, viszont a népi bölcsesség szerint, hosszú betegségnek halál a vége.
Lakatos P.
