Nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban, de jól jellemzik a két országon belüli közélet abszurditásait.
5:4-es szavazatarányban, kétszeri halasztást követően, alkotmányellenesnek minősítette a román Alkotmánybíróság hétfői ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító jogszabályt.
Bár még nem jelent meg az Alkotmánybíróság közleménye, amelyben a testület megerősíti, hogy formai okokból, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményezésének hiányában utasította el a jogszabályjavaslatot, de joggal meg lehet kérdezni a taláros testületet, ehhez a döntéshez miért volt szükség többheti, kétszeres halasztásra?
Ha viszont tényleg ez a valódi ok és ennek a mulasztásnak a pótlásával akár változatlan tartalommal újra elő lehetne terjeszteni a tervezetet, akkor mi szükség egy munkacsoport gyors megalakítására, amelyik új törvénytervezetet dolgozna ki, amint javasolja a PSD megbízott elnöke, Sorin Grindeanu.
Az csak hab a tortán, hogy Ilie Bolojan kormányfő a Parlament előtt felelősséget vállalva, senki által sem kényszerítve, magabiztosan kijelentette, lemond, ha az igazságügyi nyugdíjreform alkotmányellenesnek bizonyul.
Annak bizonyult, ráadásul a felelősség az övé, mert nem várta meg a 30 napos határidő leteltét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményének beérkezésére. Most már revideálja álláspontját és ígéretét, szerinte az adott szót felülírja a pártérdek.
Más. Ilie Bolojan kormányfő kezdeményezésére, a tisztánlátás és nyilvános megszégyenítés érdekében, az adóhatóság (ANAF) közzétette az adóhátralékkal rendelkező állami intézmények, önkormányzatok és önkormányzati cégek listáját. Augusztus 31-én a teljes tartozás 582,9 millió lejre rúgott.
A Román Vasúttársaság (CFR) közölte, mivel az infrastruktúra-használati díjjal kapcsolatos tartozásait nem tudta határidőre törleszteni, a több mint 100 millió lejre rúgó adóssága miatt ideiglenesen felfüggeszti számos járatát.
Nagy összeggel tartozik az állam saját magának, ezért szenvedjen a lakosság.
Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök és a FIDESZ korifeusai álhírkeltéssel vádolták meg azokat az ellenzéki képviselőket, akik a parlamentben a budapesti Szőlő utcai javítóintézetben történt, kiskorúakkal kapcsolatos bűncselekmények ad-hoc parlamenti bizottság általi kivizsgálását kezdeményezték.
Ha a bűncselekmények ténye álhír, miként lehetséges, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint „a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán jelenleg két olyan ügy van folyamatban, amelyekben felmerült kiskorú veszélyeztetése, illetve szexuális visszaélés bűntett gyanúja.”
Az MNB által létrehozott alapítványok vonatkozásában, az alapító szerint az általa juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. 2016-ban, a Fidesz által benyújtott ilyen tartalmú törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság visszaküldte a Parlamentnek. Csak az után lett belőle törvény, hogy beleírták, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az alapítványok pénzügyeit.
Eltelt hét-nyolc év, de az Állami Számvevőszék nem talált különösebb szabálytalanságot.
Miután lejárt Matolcsy György MNB elnök mandátuma és némi-nemű ellentmondásba keveredett Orbán Viktorral a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, utóda számvevőszéki ellenőrzést kért, ami súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
Az ügy pikantériája, hogy Windisch László, aki 2013 és 2019 között a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelt az MNB-nél, 2022 óta az Állami Számvevőszék elnöke, vagyis már az ő elnöksége alatt indult meg a vizsgálat a volt munkahelyének ügyében.
Beigazolódik a közmondás: a „rablóból lesz a legjobb pandúr”, főleg, ha a főnök óhaja szerint jár el.
Lakatos P.
