A két azonos nevű uralkodó (IV. Henrik német király 1077, IV. Henrik francia király 1593) egyéni érdekérvényesítő szemléletéhez kapcsolódó szólások jól jellemzik Orbán Viktor zarándoklatát az RMDSZ 17. Kongresszusára.
Eddig is meghívták, de csak most találta fontosnak a személyes részvételt. Mondhatja, kímélni akarta a hasonló alkalmak képviselőjét, Semjén Zsoltot, tekintettel annak zaklatott lelkiállapotára.
Viszont mindenki számára nyilvánvaló, az anyaországi kiélezett, kétesélyes választási kilátások és tavalyi, szerencsétlen kiállása az AUR jelöltje, George Simion mellett a romániai elnökválasztási kampányban, szinte kényszerítették erre a szavazatmaximáló lépésre.
Nehezére esett a kérés, de nyíltan kimondta: „2026 áprilisában a hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra”. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy a haza alatt a FIDESZ-t érti.
Nem ismeri Orbán Viktort az, aki azt hitte, hogy ez jó alkalom lenne számára elnézést kérni. Nem szokása.
Mivel Donald Trump nem kapott Nobel-békedíjat, kapóra jött neki Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja, ennek kapcsán szólt eszmefuttatása a magyar nemzet helyéről a világban.
Az elmúlt 35 évre visszatekintve csak a szépre emlékezett, a nemzet
2010-es újraegyesítésére, nagyvonalúan elfelejtve a romániai magyarság politikai megosztására tett kísérleteket, az RMDSZ 10. nagyváradi kongresszusán, 2011-ben, Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök, kioktató és arrogáns beszédét.
Igaz, azóta az RMDSZ vette a lapot, alkalmazkodott a változáshoz, sokszor túlságosan is. Hogy jövőre mi lesz ebben a tekintetben, arról nem esett szó.
A 35 évre visszatekintő értékelést hangsúlyosan és szükségszerűen árnyalja, kiegészíti Markó Béla volt RMDSZ elnök sokatmondó hallgatása.
Ő magyar-francia tanárként ismeri a „noblesse oblige” jelentését és ennek megfelelő a magatartása.
Lakatos P.
