Romániában az ortodox húsvét alatt, mivel a politika terén belföldön nem történt semmi érdemleges, a médiában a magyarországi parlamenti választás némileg meglepő eredménye vitte a prímet, amihez az RMDSZ tercelt.
Minden csoda három napig tart, így az ünnep múltával előtérbe kerültek a kormánykoalíció pártjai közötti, növekvő feszültségek.
Eleinte úgy nézett ki, hogy az USR, (Mentsétek meg Romániát Szövetség) kigolyózásával a kormánykoalícióból, megoldódhatnak a problémák, mert a Szövetség nélkül is meglenne a parlamenti többség és így könnyebb egységes kormányprogramot kidolgozni, megvalósítani.
Ez nem jött össze, egyrészt, mert Nicușor Dan államfő az USR jelöltje volt a választáson, másrészt, mert Ilie Bolojan kormányfő jó érzékkel a Szövetségben látta a mentőövet a PSD, valamint a pártján belüli ellenzékével szemben.
A kormánykoalíciónak a belső ellentétek miatt nem sikerült koherens, elviselhető, ugyanakkor célravezető gazdaságpolitikát folytatni, ami az ellenzék malmára hajtotta a vizet.
Mint ilyenkor szokott, különböző témák mentén kiéleződtek a vádaskodások, egymásra mutogatások és mindegyik párt részigazságokat szajkózva, saját érdeke szerint tálalja a tervezett intézkedések előnyeit, illetve hátrányait.
Ilyen a jövő héten elfogadandó memorandum 22 állami vállalat átszervezéséről és talpra állításáról, valamint a Romgaz, a CEC, a Transgaz vagy a Konstancai Kikötőüzemeltető Vállalat – tőzsdére viteléről.
Nem azt vitatja meg a kormány, hogy megéri-e az állandóan nyereséges állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagját a tőzsdére vinni a jelenlegi nyomott árak és bizonytalan geopolitikai helyzetben, a pillanatnyi többlettbevétel reményében, amire viszont égető szüksége van az állami költségvetésnek, hanem vezető politikusaik, akik összekeverik a kisebbségi részvényeladást a privatizációval, az orbáni poloskázás mintájára, bolojani patkányozást emlegetnek.
Miután Sorin Grindeanu PSD-elnök március 23.-án bejelentette, hogy pártja április 20-án tartja a kormányból való esetleges kilépésről szóló belső konzultációt 5000 résztvevővel, a PNL és USR ellentámadásba lendült, hallani sem akarnak Bolojan leváltásáról, még ha a szociáldemokraták ki is válnának.
Abszurd helyzet, mert a PSD bejelentette, nem támogat kisebbségi kormányt, ha a párt a kilépés mellett dönt visszavonja minisztereit a kabinetből, de az AUR szélsőséges párttal ekkor sem lép koalícióra.
Kísértetiesen hasonlít a 2009-es helyzetre, amikor Emil Boc kormánya került kisebbségbe, de a törvényben előírt 45 napon túl is teljes jogkörrel funkcióban maradt, megbízott miniszterekkel, mert nincs semmilyen szankció erre az esetre.
Viszont ebben az esetben a PSD előtt két út áll. Vagy bizalmatlansági indítványt kezdeményez, ami nagy valószínűséggel a kormány bukásához vezet, vagy parlamenti ellenzékként, különböző okokra hivatkozva, torpedózza meg a kisebbségi kormány sürgősségi rendeleteit, amivel előbb-utóbb ugyanazt éri el, de az ország gazdasága látja kárát.
Első esetben kétséges kivel tudna ismét koalícióra lépni, mert a PNL kijelentette, ha most megbuktatják, még egyszer nem szövetkezik a PSD-vel.
Az előrehozott választás, amit a szakszervezetek nyílt levelükben erre az estre javasolnak, gyakorlatilag kivitelezhetetlen a romániai törvények szerint és nem kínál valós megoldást.
Úgy látszik, senki sem kalkulál pár lépést előre, illetve Nicușor Dan államfőtől várja azt a megoldást, ami gyakorlatilag csak az lehet, hogy ráveszi a PNL-t jelöljön soraiból más kormányfőt, vagy egyezzen bele, hogy a PSD már most kormányfőt ad, nem 2027 tavaszán.
Ez politikailag előbb-utóbb Ilie Bolojan vesztét jelentené, de nincs mit tenni, ha az ország érdeke ezt kívánja.
Ha sokáig tart a kötélhúzás, előfordulhat az is, hogy az uniópárti PNL és USR, „kizárólag az ország érdekében” kormánykoalíciót alkot az szélsőséges AUR-ral.
Ez nem tenne jót a kormány uniós megítélésének, ellenzékben megerősítené a PSD pozícióját és lehetetlen helyzetbe hozná az RMDSZ-t.
Lakatos P.
