A vörös vonal olyan határérték vagy szabály, amit semmiképp nem szabad átlépni, és aminek átlépése súlyos következményekkel járhat.
Politikában, diplomáciában gyakran használják, általában a „vörös vonal átlépéséről” beszélve, így kifejezve, hogy mi az, amit elfogadhatatlannak tartanak.
A jelenlegi kormánykoalíciós tárgyalásokon résztvevő politikai alakulatok azzal ültek le az asztalhoz, hogy kijelölték saját vörös vonalaikat. Nem a fehér abroszon, mert ott nyoma marad, hanem szóban.
A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy adott esetekben a nemzeti érdekre hivatkozva a pártok ezeket eddig is gond nélkül áthágták, lásd a szociáldemokrata (PSD)-liberális (PNL) nagykoalíciót, az egy-, illetve kétfordulós önkormányzati választásokat stb.
A hazai pártok esetében leginkább akkor hivatkoznak átléphetetlen vörös vonalra, amikor nincs konkrét megoldásuk, de részvételük szükséges a kormánykoalícióban, ugyanakkor valamit mondaniuk kell a közvélemény számára.
Ilyenkor vagy az a tárgyalási stratégia, hogy magasról indítanak, legyen miből engedni, vagy mondani olyat, amit más is vörös vonalként jelöl meg, mert így megoszlik a felelősség.
Ez utóbbi a helyzet az RMDSZ esetében is az egységes adókulccsal kapcsolatban. A vezetés átvette a liberálisok mantráját (szent eszközét) és több éve hangoztatja változatlanul, hogy nincsenek meg a szükséges feltételek a progresszív adózás bevezetéséhez.
Figyelmen kívül hagyják a kommunikátorok, hogy Romániában már évek óta, a sok kivétel miatt, gyakorlatilag nem egykulcsos az adózás, ami az alábbi példából is kiderül.
Idén, az előző évben megvalósított jövedelmekre vonatkozó egységes nyilatkozatot (212-es nyomtatvány) azoknak a magánszemélyeknek kell kitölteniük és benyújtaniuk, akik 2024-ben egyénileg vagy társulási formában jövedelmet valósítottak meg Romániában és/vagy külföldön, és akiknek az adótörvénykönyv rendelkezései szerint jövedelemadót és kötelező társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük…
A fizetendő járulék mértéke sávosan nő, az érvényes minimálbér 6/12/24-szerese, éves jövedelme nagyságától függően.
Ez a gyakorlat könnyen kiterjeszthető a kizárólag fizetésből/nyugdíjból élőkre is, mondjuk négy jövedelemszintet meghatározva, mint Belgiumban.
Romániában húsz évvel ezelőtt progresszív adózás volt, visszavezetéséhez, mint az történt az Unió volt szocialista államaiban 2021-ig, kormányzati akarat szükséges.
A koalíciós tárgyalásokon legutóbb a liberálisok kijelentették, nem fogalmaznak meg előfeltételeket, érdekük a gyors kormányalakítás minél nagyobb parlamenti támogatással, ami felhívás a keringőre a szociáldemokratáknak.
A PSD vörös vonalként az adó és járulékemelést jelentette be, elkerülendő a legszegényebb rétegek helyzetének romlását.
Ilyen körülmények között elképzelhető a progresszív adózás bevezetése jövőre, ami a pénzügyminisztérium kiszivárgott számításai szerint évente 4,5 milliárd lej pluszbevételt jelentene, a társadalmi teherviselés új alapokra helyezésével.
Ha az RMDSZ továbbra is vörös vonalat emleget ebben a kérdésben, könnyen azt a látszatot keltheti, hogy másolja az Orbán Viktor kormány eddig idealizált egykulcsos adópolitikáját, amihez hasonló az Európai Unióban még csak a bolgároknál és az észteknél van.
Más területen és kérdésekben nagyobb szükség van karakteres RMDSZ-es megnyilvánulásokra, kiállásra.
Lakatos P.
