Politika

Hátra arc!

1945 után a területi hódítás, a szomszédos állam elfoglalását célzó háború tabuvá vált. Ha ez az ukrajnai orosz invázióval megdől, az a jövőben másokat is felbátoríthat.

Előzmények

Azt követően, hogy Oroszország úgymond „különleges katonai hadművelettel” több mint 90 ezer négyzetkilométeres (csaknem magyarországnyi) ukrán területet foglalt el, a békepárti Orbán Viktor, a Mandinernek 2022 március 3.-án adott exkluzív interjúban mihamarabbi tárgyalásokat szorgalmazott: „Miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások.”

Világosan látható, Orbán Viktor annyira biztosra vette Putin győzelmét, (most is reménykedik benne, mert ez őt igazolná), hogy nyugodtan kijelenthette: „…Nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb.”

Mi történt ezután?

Ukrajna, NATO és Uniós segítséggel, kiegyenlítette az orosz harci fölényt. Az alkalmazott szankciók, amiket Orbán is megszavazott, megviselték ugyan az orosz gazdaságot, de elhúzódik a háború, mert különböző okok miatt, de egyik fél sem fogadhatja el a kialakult helyzetet.

A rohamosan növekvő infláció közepett, az újabb kétharmados parlamenti többség megszerzését követően, Orbán Viktor ráeszmélt, a túlzott kampánykiadások következtében kiürülőben az államkassza.

Bár a növekvő árak következtében nagyobbak az adóbevételek, az uniós források nélkül elkerülhetetlen az államadósság további növekedése vagy a recesszió, ha közben az egyre növekvő szociális gondokat is kell orvosolni.

Ráadásul a gáz ára a hollandiai TTF tőzsdén július óta a háború előtti szintre csökkent, így sokkal olcsóbb, mint a Gazprommal kötött szerződésben, amivel eddig lehetett igazolni az oroszok érdekében tett gesztusokat.

Orbán vétókardja kicsorbult, az Unió vezetői megunták a pávatáncot, fajsúlyos szövetségesek nélkül maradt, lépnie kellett.

Hátra arc!

Ez katonai vezényszó, félkörnek (180⁰) megfelelő fordulatot jelent, hogy az arc az addigival ellenkező irányba tekintsen. Orbán egyelőre félfordulatot mutat be.

Háborús vészhelyzetben, ami június végéig van érvényben az intenzív katonai fejlesztésekbe kezdő Magyarországon, januárban elég volt csak a szűk FIDESZ vezérkarnak értésére adni a változtatás szükségességét.

A nép felé maradt az eddigi kommunikáció, mely szerint Brüsszelben „ütnek, vernek, rúgnak, harapnak minket…”.

A félfordulatot jelzi, hogy majd két év után, 2023 január 24-én, Magyarország hivatalosan mégis kérte az eredetileg visszautasított uniós hitelt.

A magyarázat egyszerű. Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, decemberi válságbeszéde a nyilvánosság elé tárta a gazdaság kritikus helyzetét, valamint a forint elértéktelenedésének okait.

Az utóbbi hetekben a hitelminősítő intézetek, úgy a Fitch Ratings, mint a Standard&Poor’s lefelé, negatívra módosította a magyar államadósság besorolását, ami megnövelheti a piaci hitelek kamatját.

A hátraarcot még gyakorolni kell, eleinte nehezen megy. Például, ez év január 9-én levélben értesítette az Európai Bizottság, hogy nem támogatja az Erasmus oktatási és csereprogramban azokat az oktatási intézményeket, amelyek kuratóriumában aktív kormánypárti politikusok ülnek.

Navracsics Tibor uniós biztost, a téma felelősét, meglepetésként érte a hír. Utólag kiderült, már decemberben tudtak az Unió kifogásairól.

Január 12-én Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt jelezte, a kormány válaszul az Európai Unió Bíróságánál pert fog indítani ebben az ügyben.

Január 25-én Navracsics Tibor már azt jelentette be, hogy márciusban, két, nem túl bonyolult jogszabály-módosítással eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak.

Hasonló a helyzet a jogállamisági „kondicionalitási” eljárás esetében is, ugyanis kormányzati ígéretekben itt sincs hiány, mert nagy szükség van az uniós alapok folyósítására.

Az ukrajnai háború nagy valószínűséggel elhúzódhat a 2024-es amerikai elnökválasztásokig, így Orbán Viktor alapjában két megoldás között választhat.

Fokozatosan teljesíti az Unió a jogállamiság helyreállítását szolgáló feltételeit, ami csökkenti ugyan teljhatalmát, de a pénzalapok folyósítása segíti a gazdaság talpraállítását, így megnyerheti a következő parlamenti választásokat, még ha nem is kétharmaddal.

A másik út, folytatni az eddigi különutas politikáját, az Európai Unióból való kilépést lebegtetve, mint tette ezt a múlthéten is, de komolyabb szövetségesek és az uniós források nélkül, energiafaló gazdaságát nehéz lesz átalakítás nélkül szinten tartani. A lakosság növekvő elégedetlensége pedig váratlan végkifejletet eredményezhet.

Intő jel Orbánnak a csehországi elnökválasztás végeredménye. Fő szövetségese, a populista Andrej Babis, simán alulmaradt az elkötelezetten nyugatorientált Petr Pavel 61 éves nyugalmazott tábornokkal szemben.

Lakatos P.


Érdekelhet még...

Népszerű cikkek...