Bár a FIDESZ idei kampányszlogenében a „biztos” melléknévé a főszerep, az utóbbi öt évben sosem volt ennyire bizonytalan a helyzet térségünk bel- és külpolitikájában.
Ez utóbbiban, miután a narcisztikus Trump kijelentette, a hadsereg főparancsnokaként és elnökként csupán egyvalami szabhat gátat a tevékenységének: a saját erkölcse, egyértelművé vált, hogy ami nincs, az nem gátolhat meg semmit.
A gátlástalan nem tartja magát a szabályokhoz, ez generálja a bizonytalanságot Grönlandon, Kanadában, Kubában, Panamában, Venezuelában, Mexikóban, mi több, a NATO-ban is.
A demokrácia, a piacgazdaság, a szabályokra épülő világrend helyét, amelynek pillére a jog és az egyetemes értékek kánonja, fokozatosan az autokrácia, a dezinformáció, az agresszió és a protekcionizmus kora veszi át, csakis az ököljog számít.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök élesen bírálta Donald Trump amerikai elnök külpolitikáját, és felszólította a világot: ne hagyja, hogy a világrend olyan „rablóbarlangokká” váljon, ahol a gátlástalanok azt viszik el, amit akarnak.
Amíg ez az álláspont nem kovácsolódik egységes Európai Uniós állásponttá, addig marad a bizonytalanság légköre az európai kül- és biztonságpolitikában, mert szóba jöhet még a NATO felbomlása is.
A trumpi vámháború okozta bizonytalanság előidézte a globális gazdasági egyensúly felforgatását, komoly hatással az EU gazdaságára is.
Nézzük közelebbről.
Magyarországon csak annyi biztos, hogy a kormány az áprilisi parlamenti választásokig nyakló nélkül osztogat, ami már eddig azt eredményezte, hogy az államháztartás rekord, több mint 5.500 milliárd forintos hiánnyal zárta 2025-öt, így a 2026-os és 2027-es években jelentős kiigazításra (akár 1500 milliárd Ft) van szükség a túlköltekezés miatt.
Az már bizonytalan, ki lesz a kétesélyes választás győztese, bár Kelemen Hunor szerint ez nem kétséges, ezért sietett hűségnyilatkozatot tenni, az viszont a jövő titka, milyen megszorításokra lesz szükség betömni a költségvetés tátongó lyukait.
Románia kormánya pont ebben a csapdában, a választási túlköltekezés utáni költségvetési hiány lefaragásában vergődik.
Az ünnepek elmúltával, a lakosság szembesült a legpesszimistább várakozásokat is felülmúló adó és illetékemeléssel, a kormány utólagos mentegetőzésével és magyarázkodásával.
A kormánykoalíció pártjainak parttalan marakodásának az Alkotmánybíróság január 16.-i döntése, ha lesz ilyen, vethet gátat. Ez határozhat a bírák és ügyészek különnyugdíjairól szóló törvény életbeléptetéséről.
Ugyanarra a napra időzített a bukaresti ítélőtábla döntéshozatala az alkotmánybírók, Dacian Cosmin Dragoș és Mihai Busuioc kinevezésének felfüggesztésére irányuló keresetek ügyében, ami által adott esetben, az alkotmánybíróság döntései megkérdőjelezhetővé válnának.
A bizonytalanságot fokozza a hírszerző titkosszolgálatok vezetői, valamint a legfőbb ügyészség, a DNA és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) új vezetői kinevezésének elhúzódása, az államfő és a politikai pártok vezetői közötti alkudozások miatt.
Ilyen körülmények között elterelődik a figyelem a 2026 évi állami költségvetés elfogadásának késéséről, pedig a gazdaság szereplőinek a kiszámíthatóság meghatározó szempont.
Lakatos P.
