Gazdaság

Félklónozott költségvetés

A schengeni csatlakozás és a foci világbajnokság izgalmai közepett, nem kapott nagy figyelmet a 2023 évi állami költségvetés tervezetének kormány általi elfogadása.

Több mint tizenötév szakmai gyakorlat (Parlament, Számvevőszék) alapján mondhatom, ez a költségvetéstervezet is úgy készült, mint az új vasúti menetrend. Fogták az érvényben levőt, itt-ott kivettek-betettek egy-két járatot, amúgy minden maradt a régiben, továbbra is késnek a vonatok, ha egyáltalán elindulnak.

Félklónozás. Klónozásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során az eredeti példányból egy, azzal megegyező másolatot hozunk létre. 

Krónikus problémák a bevételi oldalon

A költségvetés bevételi oldalának legsúlyosabb hiányossága, a hozzáadottérték-adó (HÉA, ismertebb nevén ÁFA) behajtásának alacsony szintje (adóelkerülés).

Évek óta Románia az utolsó uniósszinten és a tendencia negatív. A behajtási deficit a 2019-es 34,9%-ról, 2020-ra a 35,7% lett, ami abszolút értékben 7,421 milliárd eurót jelent.

A sorban Málta 24,1% és Olaszország 20,8% következnek, az uniós átlag 9,1%. A legjobban teljesítők Finnország 1,3%, Észtország 1,8%, Svédország 2%.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az állami költségvetés bevételei a bruttó hazai összterméknek (GDP) csak 27%-át teszik ki, míg az uniós átlag 41%, a közép-keleteurópai országok átlaga is 34-35%.

Ha csak ezeket, az évek óta rossz adatokat látjuk, felmerül a kérdés, mit lehet, mit kéne tenni?

A válasz egyszerű, újra kell gombolni a kabátot, reformra fel! Új, stabil, egyszerűbb, kiszámíthatóbb és ellenőrizhetőbb adózási rendszer szükséges, egyidőben az adóhatóság digitalizálásával, kevesebb kivételekkel, kedvezményekkel.

A jelenlegi toldozása-foltozása, folyamatos módosítása kontraproduktív. Az egykulcsos adó a gyakorlatban már rég nem az, a rengeteg kivétel miatt.

Közép-Európában egy időben nagy divat volt az egykulcsos adó, mára a régiós országok nagyrésze (Csehország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia) is visszatért a többkulcsos jövedelemadóhoz, csak Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon és Romániában működik az egykulcsos.

Sajnos a két kormánypárt, a PSD és a PNL egymással ellentétes gazdasági koncepciója nem akar tudomást venni a fenti adatok mögött húzódó realitásokról, így minden marad a régiben, pedig a szociális gondok orvoslása is könnyebb lenne a progresszív adózás alkalmazásával.

A kiadás oldali bajok

A túlzottan optimistára tervezett bevételi oldal sem tudja fedezni a kiadásokat, pedig életbevágóan fontos lenne a költségvetési-pénzügyi konszolidáció az eurózónához való csatlakozás folyamatában.

Ezért a tervezett, a GDP 4,4%-át jelentő költségvetési hiánycél elérése érdekében, több területen (javak és szolgáltatások, szociális kiadások) „karcsúsítások” lesznek. Közérthetően: ezek a kiadások nem nőnek arányosan a bruttó hazai össztermék növekedésével.

A közberuházások költsége a GDP 7,2%-a, ez 1 százalékpontos növekedés az előző évhez képest, viszont ennek fedezete nagyrészt uniós forrás (53%), aminek lehívásában Románia eddig nem jeleskedett.

A helyzetet nehezíti, hogy a védelmi kiadások a GDP 2,5%-át teszik ki a tavalyi 2%-hoz képest, amit ugyan lehet igazolni az ukrajnai háborúval, de abszolút értékben a 2% is szubsztanciális és elégséges növekedés lenne, összhangban Románia NATO-beli vállalásaival.

Tekintettel az uniós nem túl bíztató gazdasági prognózisokra, a növekvő inflációra és az elszabadult energiaárakra, ha ez a költségvetéstervezet teljes mértékben valóra válna, amire nem fogadnék, akkor is csak a túlélésre lesz elég, a fenntartható fejlődéshez több kell.

Lakatos P.


Érdekelhet még...

Népszerű cikkek...