Amennyiben a különböző sajtóorgánumok által közölt, a 16. századi Franciaországban élt Nostradamus 2023-ra vonatkozó, ószövetségi ihletésű proféciáit, vagy Adrian Năstase, volt miniszterelnök, túlzottan pesszimista jövőképét elfogadjuk, nagyon nehéz év vár reánk.
Szokás mondani, rosszabb, mint az elmúlt év, jobb, mint az utána következő.
Szerintem a kilátások árnyaltabbak, nincs minden előre lejátszva, hisz Nostradamus jövendölései nem egyértelműek, sokféleképpen érthetőek, számos jóslata sohasem vált valóra.
Adrian Năstase előrejelzései valamivel konkrétabbak, de a jelenlegi tendenciáknak, a mai, gyorsan változó világban, könnyen lehetnek más végkifejletei.
Mi várható Romániában?
Klaus Iohannis államelnök és a májusig regnáló Nicolae Ciucă miniszterelnök mindent megpróbálnak majd, hogy feledtessék a schengeni kudarcot és próbálják versenyben tartani a Nemzeti Liberális Pártot.
Valószínű betartják a kormányfőcserére vonatkozó egyezséget, hisz sem az előrehozott választás, sem, adott esetben a kisebbségi kormányzás, nem előnyös számukra, az országról nem is beszélve.
Iohannisnak amúgy is elszálltak NATO főtitkári reményei, esetleg egy uniós biztosi posztot kaphat a fizikatanári helyett, ha nem akar nyugdíjba menni.
Ebben a helyzetben minden ütőkártya a Szociáldemokrata Párt kezébe kerül, ideértve a 2024-es választási év költségvetésének kidolgozását.
Ez ugyanakkor felelőséggel is jár, figyelembe véve a továbbra is magas energia és gázárakat, a nehezen zabolázható inflációt, az elhúzódó ukrajnai háborút és az ezekkel egyidőben szükséges szociális támogatások növelését.
Megoldható lenne alapos adóreform mellett, de nem választási évben és nem a koalíciós partner ellenzésével. Így a megoldás a magasabb költségvetési hiány és nagyobb államadóság, mert a GDP a jelenlegi uniós környezetben nem fog 2%-nál jobban nőni.
A fenyegetést a kiábrándult, egyre nehezebb sorsban élők jelentik, akik, mint oly gyakran a történelemben, csatlakoznának egy feltörekvő, nacionalista-populista euroszkeptikus párthoz.
Ez a veszély az RMDSZ-t is fenyegeti, ha kizárólag a kormányzati feladatokra összpontosít és elhanyagolja a helyi szervezeti életet, a napi kommunikációt, amely révén a szavazókban tudatosulna, hogy ő az egyes megvalósítások kezdeményezője.
Külön gondot jelent a magyarok létszámcsökkenése mellett, hogy már 2011 óta fokozatosan nő azok száma, akiknek anyanyelve ugyan magyar, de románnak vallják magukat. A népszámlálási adatok szerint a romániai magyarok az összlakosság 6%-át teszik ki, míg a magyar anyanyelvűek 6,4%-ot.
Külpolitika 2023-ban.
Az Amerikai Egyesült Államok a haszonélvezője, nem nyertese, Kína és Törökország mellett, az ukrajnai háborúnak, ami egyhamar nem ér véget. Oroszország, amúgy megérdemelt elszigetelése és gyengítése, kapóra jött az említetteknek.
A vitán felüli vezéregyéniség nélkül maradt Európai Unió egyrészt az egyhangú döntési mechanizmusainak revíziójával küszködik, másrészt a szükséges és elkerülhetetlen, Putin ellenes szankciókat nyögi.
Az Európai Unió jövője függ az egységes adó és fizetéseszköz (euró), a közös határ és védelmi rendszer, az európai ügyészség minden országra történő kiterjesztésétől a következő tíz évben.
Minden rosszban van valami jó, így az orosz gáztól és olajtól való függés megszüntetése az uniónak eleinte többe kerül, de egy-két év után egészségesebb lesz a gazdasága és a környezete.
A háború után Ukrajnának szüksége lesz egy Marshall-terv féle segélynyújtásra, ami potenciális befektetés és piacszerzés az unió országai számára, kiszorítva ezzel az orosz érdekeltségeket.
A következő két év legnagyobb problémája az élelmiszerdrágulás, az aszály és az ukrajnai mezőgazdasági termékek háború miatti kiesése következtében.
Románia és Bulgária balkáni szerepe felerősödik, a szerbiai, koszovói, boszniai feszültségek miatt is, így a schengeni övezethez történő csatlakozásuk nem képezheti vita tárgyát.
Magyarország gazdasága a következő három évet, nagy nehézségek és drága hitelek árán, átvészeli ugyan, de lemaradása az uniós átlagtól fokozódik.
A 2026-os országgyűlési választáson már nem a kétharmad lesz a tét, hanem a koalícióba kényszerülő Orbán Viktor vezette FIDESZ újabb paradigmaváltása, visszatérése a demokratikus jogállamhoz.
Lakatos P.
